Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért éppen a rajz?

   Miért éppen a rajz?

Amikor fáradtak vagyunk türelmetlenek, rosszkedvűek, ingerültek leszünk, eltűnik a lelkesedés, a motiváció. Izmaink  fáradtságát – a fizikai fáradtságot – könnyen meg lehet szüntetni némi „békés semmittevéssel”.

De mi a helyzet az agyunkkal?

Mindkét agyféltekénk a maga sajátos módján érzékeli ugyanazt a valóságot. Mindkettő különböző, de egymást kiegészítő, összetett gondolkodásmódra specializálódott. A bal agyfélteke a beszéd, az analitikus, egymásra épülő, következtetésen alapuló tudás, és az értelem „központja”. A bal agyféltekénk a felelős többek között azért, hogy az agyunk az ismereteink alapján felülírja a látott információkat. A jobb agyféltekés észlelés ezzel szemben olyannak érzékeli a dolgokat, amilyenek azok valójában, és nem elemzi őket.

Nem lehet külön-külön gondolkodni jobb és bal agyféltekével, de tény, hogy az emberek többségénél a bal agyfélteke a domináns és a jobb az alárendelt – mindennapi tevékenységeink során gyakran mellőzzük agyunk jobb felét.

A bal agyfélteke pihentetése azért fontos, mert ha a fáradtság bármely más szervünk hatékony működését gátolja, miért lenne ez éppen az agyunkkal másként?  

A megoldás nem lehet más, minthogy egyensúlyt kell teremtenünk agyunk működésében!

A rajzolás pedig egyértelműen a jobb agyféltekéhez kapcsolható tevékenység! Segítségével „helyzetbe” hozhatjuk, megmozgathatjuk a jobb agyféltekénket, ahol számos értékes képességünket – mint például a találékonyság, kreativitás, megérzések, érzelmek – tartjuk.

Az elmúlt évszázad a racionális embert helyezte előtérbe. Iskolarendszerünk is a bal agyfélteke működtetésére helyezi a hangsúlyt. Mára azonban a világ folyamatos változása felgyorsult. Újfajta gondolkodásmódot, más képességeket és hozzáállást, ötletességet, nyitottságot várnak el tőlünk. Ezt pedig a jobb agyféltekénk nélkül nem tudjuk megvalósítani.

A jobb agyfélteke helyzetbe hozására többféle módszer létezik: jóga, meditáció, sportolás (különösen a küzdősportok), játszani valamilyen hangszeren, és a jobb agyféltekés rajzolás. Az EGYENSÚLYUNK érdekében a legjobb, ha ezek kombinációit építjük be a mindennapjainkba. Ami ugye már az életmód. Életmódunk pedig nagyban befolyásolja életminőségünket! Nos, a titok mostantól fogva már nem titok - csak rajtunk múlik, hogy akarunk-e élni ezzel a tudással és a természet adta csodás lehetőséggel: elménk nagyszerű képességeivel!

Úgy gondolom, hogy a  boldogság kulcsa a harmónia. A harmónia pedig nem más, mint megtalálni az EGYENSÚLYT. Ez éppúgy igaz a test – lélek – szellem egyensúlyára, mint a jobb és a bal agyféltekénk képességeinek kihasználására.

 

És még egy érv a rajzolás mellett!

 

Mindaz, ami rajzolás közben történik, nem csak a szemet gyönyörködteti, hanem a lelket is simogatja!!!

 

sorminta5.jpg

Rajzolás kontra „ezo-izé”

Komoly vita folyik az internetes portálokon – persze érvekkel pro és kontra - a jobb agyféltekés rajzolás hatásait illetően. Miről is pontosan?

Arról, hogy „csak” a rajzkészséget fejleszti-e - oly módon, hogy az érzékelés határait kitágítva illetve a bal agyfélteke „becsapásával és pihenő üzemmódba” állításának módszerével képessé tesz arra, hogy a művész szemével láthassunk. Vagy a látásmód megváltoztatásával pozitív „mellékhatásként” átélhetünk olyan élmény-érzéseket, amelyek megtanítanak másként látni és érzékelni nem csak a rajzolás során, hanem életünk egyéb területein is.

Nos, én azt gondolom, bizony igaz Henry Ford megállapítása, miszerint: „Akár elhiszed, hogy sikerül, akár nem, mindenképpen igazad lesz!”

Különbözőek vagyunk. Ezt illik tiszteletben tartani! Csak a saját érzéseinket tudjuk teljes mértében átélni, felfogni. Amit más érez, arról csak sejtéseink lehetnek. Tiszteljük meg egymást azzal, hogy nem bíráljuk felül mások személyes tapasztalatait! Hagyjuk meg egymásnak az érzékelés szabadságát! Vagyis aki „csak” a rajzolás élményét, az alkotás örömét keresi és a tudata zárva van más érzetek befogadása előtt, Ő a sikerélmény, az aktív kikapcsolódás kellemes érzését kapja. Mert a módszer zsenialitása abban rejlik, hogy látványosan és viszonylag rövid idő – három, négy nap - alatt képessé tesz arra, hogy önmagunkhoz képest hatalmas fejlődésen menjünk keresztül a rajztudásunk tekintetében. Aki pedig nyitott a „pozitív mellékhatásokra”, az minden bizonnyal át fogja élni azokat is!

 

Hiszen ez pompás! Mindenki azt kapja, amire vágyik! :)

 

Jobb agyféltekés rajztanfolyamot sokan, sokféleképpen tartanak országszerte. Van aki képzőművészeti, pedagógiai képzettséggel és van aki mindezek nélkül. Van aki megfűszerezi egy kis ezotériával, meditációval, jógával és van aki  „csak” rajzolni tanít. Mindegyik rajztanfolyam kicsit más, hiszen benne van a tanfolyam vezető egyénisége, stílusa, tapasztalatai és értékrendje. Szerintem ez így van jól, mert így mindenki kiválaszthatja a számára legszimpatikusabbat! 

 

       sorminta5.jpg

 

Középiskolások és a rajz

 

Egy lépés az egyensúlyért!

2013. májusának utolsó hetében három tartalmas napot tölthettem az Ajkai Szakképző Iskola 9. évfolyamos diákjaival. Rajzoltunk és közben érdekes felfedezéseket tettünk! A foglalkozások során a tanulók ismerkedhettek a rajzolás nyújtotta lehetőségekkel és egy kis ízelítőt kaphattak a jobb agyféltekés rajzolás anyagából is. A résztvevők többsége az első napon még határozottan azt állította, hogy nem tud (esetleg nem is szeret) rajzolni. A harmadik napon pedig már mindenki pompás rajzokat készített!

 

12.jpg19.jpg

 

Gondoljuk csak át, még mennyi olyan dolog van, amiről azt hisszük, hogy nem tudjuk megcsinálni vagy megtanulni?!

 

Ezúton szeretnék köszönetet mondani az iskola vezetésének, hogy nyitottságával és segítőkészségével hozzájárult a rajzolásnak – ennek a nagyszerű és értékes lehetőségeket rejtő tevékenységnek a népszerűsítéséhez. 

Valamint köszönöm a résztvevő diákoknak az együttműködést. Mindannyian nagyon ügyesek voltatok, pedig a többség kezdetben nem hitte el, hogy ő is képes lesz rá. Lám, mennyire más a valóság és az, amit hiszünk róla…

És ez csak egy kis szeletke volt mindabból a sok csodálatos képességből, ami bennetek van!

 

 „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson bennünket szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”                      / Szent-Györgyi Albert /

 

Hogyan érezték magukat a résztvevő diákok?

Az "Élmény-tár"-ban elolvashatod!

 
 




Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>

Statisztika

Most: 1
Összes: 57503
30 nap: 440
24 óra: 12